Cannesban a Mondial du Rosé nevű rosé világversenyen jártam, Zilai Zoltán úr meghívásának köszönhetően.
Ezúton is hálásan köszönöm, hogy betekintést nyerhettem abba, hogyan is zajlik egy ilyen világverseny!
A 994 induló borból kb. 600 Franciaországból és kb. 400 pedig a világ más országaiból érkezett. Magyarországról 44 mintát küldtünk. A borokat nemzetközi zsűrik értékelték, azaz világ minden tájáról érkező neves borászok, borszakértők.
Összesen 10 bíráló bizottság volt 5-5 taggal, és 3 napon keresztül kóstolták a beérkezett tételeket. Magyarországot Zilai Zoltán képviselte.
Magyarország 44 beküldött Rosé mintájából, 3 arany és 14 ezüst érem született. Ezúton is gratulálok a díjazottaknak!
Készítettem gyorsan egy éremtáblázatot, mely szerint Franciaország áll az élen 197 éremmel, aztán következik Magyarország 17-tel, majd Spanyolország 16-tal(igaz ott egyel több arany született).
( Itt mi magyarok évek óta szépen szerepelünk, csak például nekünk a Dúzsi pincének –az ideivel együtt- van 19 érmünk innét).
Azután az érmetáblázatban következett Románia 12 éremmel, majd Csehország 10-zel, Svájc 9-cel, Olaszország és Németország holtversenyben 8-8-cal, Szlovákia 6-tal, Portugália 3-al. Libanon,Marokkó, Tunézia, Törökország Bulgária pedig 2-2 éremmel büszkélkedhet, Ausztrália, Izrael, Macedónia pedig 1-1-el.
Magyarán Magyarország roséban kis ország létére, már nem első alkalommal a háta mögé utasított nem egy, nagy bortermelő országot.
Figyelemreméltó Csehország, Románia és Szlovákia szereplése, akik igen feltörekvőben vannak, és a magyar példára felfigyelve kezdtek rosét készíteni, évekkel később, mint mi.
Itt az ideje,hogy körvonalazódjon egy rosé menti összefogás hazánkban.
Mivel a klíma, a talaj adottságok, a fajtaszerkezet és az eddig elért eredmények előrevetítenek egy sikeres kitörési lehetőséget országunknak.
Tanulmányozva a régebbi irodalmat, hogy például a Középkor folyamán Franciaország után a világ második legnagyobb bortermelője voltunk, valamint,hogy még az 1870-es években is a világ negyedik legnagyobb bortermelő országaként tartottak minket számon.
Aztán az első világháború után az ország területének 2/3-ád elvesztettük és így a belső piacaink jórészét is, és mivel a szőlőterületek 2/3-a jelenlegi ország területén belül maradt és belső piac hiányában tovább sorvadt.
Ezek szerint az adottságaink megvannak arra, hogy a mostaninál is sokkal többre vigyük a (bor)világban.
Manapság a marketing üzenetek leegyszerűsödtek, így hát sok ország kiválasztott egy-egy tipikus és jól pörgő terméket. Ezzel felhívják a figyelmet az országra és ezen keresztül a többi borra is.
Így kötődik Argentínához a Malbec, Dél-Afrikához a Pinotage, vagy Új-Zélandhoz a Sauvignon blanc.
Ha már ilyen sikeresek vagyunk roséban ez felvet sok jó lehetőségét,és felveti a kérdés, hogy érdemes lenne közösen tennünk azért, hogy akár Magyarország a Rosé országa, Rosé nagyhatalom legyen. Nem csorbítva a vörös és a fehérbor készítést és forgalmazást, mivel ez egyedüli borféleség, aminek a fogyasztása növekszik világszinten, ezért is van az, hogy Provence az egyedüli francia borrégió, amit nem viselt meg a gazdasági világválság.( Franciaországban minden 4. eladott palack bor rosé (25%))
Ez akár már előre vetíti a terroir rozék gondolatát is, mivel már erre is van példa.
Az a meglátásom, hogy a roséval új piacokat, új fogyasztókat lehet szerezni, szóval egyáltalán nem árt más borok forgalmának. Abban jó, hogy meg lehet nyerni vele nem borívó fogyasztókat is, akik később már nem csak rosét fognak fogyasztani.
Ha pedig ezen bejegyzésem végére megszomjaztak/megszomjaztatok akkor szeretettel meghívom Önöket, titeket az első magyar rosé fesztiválra, ami Rosália Fesztivál névre hallgat, és május 4 és 6 között kerül megrendezésre a Laurus étterem teraszán a Gesztenyéskert Mom park felőli részén.
Május 5-én ugyanitt lesz egy rosé mustra, ahol a díjnyertes rózsaszín nedűket egy belépőjegy áráért végig lehet majd kóstolni :)!
Bővebb információ a fesztiválról itt olvasható: www.borkulturakft.hu/index.php
Dúzsi Tomi
Montpellier, 2012. 05.02.
